Egy jó alapléhez a következőkre van szükség: ízületekre, csontokra, egy darab csontos húsra, egész csirkére, csirkeaprólékra, libára vagy kacsára, egész galambra, fácánra vagy más olcsó húsokra. A csontok és ízületek alapvetően fontosak, mivel ezek biztosítják leginkább a gyógyító anyagokat, nem pedig az izmok. Kérjen a hentesétől egy szép darab velős csontot félbe vágva, hogy a levesben főtt velőhöz könnyebben hozzájusson.
Tegye a csontokat, ízületeket és húsokat egy nagy fazékba, töltse fel vízzel, adjon hozzá természetes, feldolgozatlan sót ízlés szerint, egy teáskanál durvára őrölt borsot, és kezdje főzni fedő nélkül. Miután a víz felforrt, szedje le egy kanállal a folyadék tetején összegyűlt szürkés habot. Amikor nem képződik már több hab, nyugodtan lefedheti a fazekat és takarék lángra téve magára hagyhatja 2,5-3 órára. Nagyjából ennyi idő alatt készül el az alaplé, bár némely húsféle puhulásához hosszabb időre lehet szükség.
só, bors és zöldfűszerek vagy szerecsendió ízlés szerint
Elkészítés:
A karfiolt enyhén sós vízben (vagy alaplében) teljesen puhára főzzük. Lecsepegtetjük, majd turmixgépben vagy botmixerrel pürésítjük. Hozzáadjuk a vajat/joghurtot és a fűszereket, elkeverjük, ha szükséges, újra melegítjük. Zöldfűszerekkel vagy némi őrölt szerecsendióval díszítve tálaljuk.
Tűzálló edénybe rakva, reszelt sajttal meghintve néhány percre a sütőbe is tehetjük, míg a sajt elolvad. Sajtot csak a Teljes GAPS Étrendben tegyünk a tetejére.
A GAPS szerinthogyan kezelhetők a száj körül jelentkező pirosas foltok a bőrön, és a szájzug kiszáradása, kirepedezése, kisebesedése ? A fogorvosunk Canesten krémet javasolt, de valahogy nem tudom rávenni magam, hogy a gyerekem szájára kenjem. Már jó ideje a GAPS diétán vagyunk, de a tünetek nem múlnak…
A száj speciális flórával benépesített hely a testünkben. A GAPS pácienseknél gyakran előfordul, hogy a patogén flóra nemcsak belül, de a száj körül is kifejti hatását. A fogorvosa valószínűleg azt látja, hogy a tüneteket patogén gombafajok túlszaporodása okozza, ezért javasolt gomba ellenes készítményt.
Ha a GAPS protokoll szerint jár el, azonnal abbahagyják a fogkrém használatát (még akkor is, ha az fluor mentes és natúr-kozmetikai termék), és áttérnek az olíva olajas fogmosásra: egy kis pohárba vagy zárható üvegcsébe töltsön jó minőségű nyers olíva olajat, ebbe mártsa a fogkefét fogmosás előtt, öblítéshez pedig langyos vizet használjon. Mossa a gyermek fogát minden étkezés után, naponta többször. Az olíva olajnak méregtelenítő hatása van
Fogmosás és szájöblítés után adjon a gyermek szájába (nyelvére) terápiás erősségű, jó minőségű probiotikumot. A cél ezzel az, hogy a szájban a patogén flórát jótékonyra cseréljük, ezért a probiotikumot a gyermek ne nyelje le, hanem hagyja a nyelvén elolvadni. Ismételje ezt minden étkezés/fogmosás után, esti lefekvés előtt is.
Folytassa továbbra is a GAPS diétát kiemelt figyelemmel a probiotikus ételek fogyasztására. Tartsa szem előtt a mézes-gyümölcsös ételek (édesek) és húsos-tojásos-zöldséges- zsíros ételek (sósak) helyes arányát (15-85%).
Az autizmushoz, a hiperaktivitáshoz, a diszlexiához, a diszpraxiához, a figyelemzavarhoz vagy a depresszióhoz gyakran emésztési rendellenességek is társulnak. A nem megfelelő bélflóra és a béltraktus rendbe tételével a betegségek tünetei enyhíthetők, akár gyógyíthatók is – állítja egy brit neurológus, táplálkozáskutató.
„Járványszerűen terjednek egyes pszichés betegségek a világban. Nagy-Britanniában ma már minden tizedik gyerek tanulási zavarral küzd. Az elmúlt húsz évben negyvenszeresére nőtt az autizmus spektrumzavarral diagnosztizáltak száma, ma már minden 60-70 gyerek közül egy autista. Minden iskolai osztályban akad 1-3 hiperaktív gyerek, és a kór némelyüknél figyelemzavarral is párosul. A gyerekek 10 százaléka diszlexiás, 10-20 százaléka ekcémás, ötöde allergiás, 8-ból egy gyerek pedig asztmás. És ezek a betegségek jellemzően nem önmagukban jelentkeznek, az érintett gyerekek általában többet is felmutatnak e kórképek közül” – adott helyzetképet egy május végén tartott előadáson dr. Natasha Campbell-McBride brit neurológus és táplálkozáskutató, aki az emésztés és a pszichés betegségek kapcsolatáról írt, GAP-szindróma címen megjelent könyvének magyar bemutatójára érkezett Budapestre.
A szakember tapasztalata szerint a felsorolt zavarokkal küzdő gyerekekben közös, hogy emésztési rendellenességektől – puffadástól, hasmenéstől, székrekedéstől, bélgörcstől, refluxtól, hányástól – is szenvednek. Ezeket a tüneteket a legtöbb neurológus, pszichiáter a gyerek furcsa étkezési szokásaival magyarázza, hiszen például egy autistára jellemző a válogatósság, az egyoldalú táplálkozás. Az emésztési rendellenességekkel a kezelőorvos, fejlesztőpedagógus rendszerint nem foglalkozik, pedig Campbell-McBride szerint a két terület szorosan összefügg: a pszichés státuszt nagyban befolyásolja az emésztőrendszer állapota. A tünetegyüttes elnevezésére egy új kifejezést javasol: GAP-szindróma, azaz Emésztés és Pszichológia Szindróma (Gut and Psychology Syndrome)
A vastagbél belső felszínét baktériumréteg borítja: vastag, gyepszerű réteg a bélhámon, ami természetes védelmet nyújt a kórokozók, a méreganyagok, az emészthetetlen ételek, adalékanyagok és a paraziták ellen. „Ahogy a talaj is elkopik, ha nem védi gyepréteg, úgy sérül a bélfal is, ha nem védik a velünk született baktériumok. Ha a bélflóra nem jól működik, sérülékeny és rosszul táplált lesz a bélfal, gyengül az emésztő- és tápanyagfelszívó képessége” – mondja a brit orvos.
Az emésztőrendszer ráadásul összefügg az immunrendszerrel is: a béltraktus jótékony baktériumai az immunrendszer bölcsőjét képezik. Ha a bélflóra sérül, az az egész immunrendszer egyensúlyát megzavarhatja, azaz gyengül a természetes védekezőképesség.
„A GAP-szindrómában szenvedőknél a bélflóra jótékony baktériumai teljesen hiányoznak, vagy számuk vészesen alacsony, így a betegek emésztőrendszerében patogén mikrobiális flóra uralkodik el, amely folyamatosan tengernyi méreganyagot termel és juttat el a belekből az agyba” – állítja Campbell-McBride.
McBride szerint a megfelelő étrenddel a GAP-szindrómások tünetei enyhülhetnek, akár ki is gyógyulhatnak betegségükből. „A GAPS-betegek szüleinek és gondozóinak azonban előre szólok, hogy készüljenek fel egy legalább két éves kemény munkára. Néhány GAPS-betegnél ez még tovább is eltarthat. A kezelés célja a beteg méregtelenítése: meg kell szabadítani az agyát a toxikus ködtől, hogy az megfelelően fejlődhessen és működhessen” – olvasható a könyvben…
A felvetés, hogy az autista és viselkedészavaros gyerekek állapotán segíthet az étrend, elég merésznek tűnik. A GAP-szindrómáról szóló könyv magyar kiadásának bemutatóján jártunk, ahol az agymosást kihagyták, saját terméket sem akartak ránk sózni, úgyhogy abban maradtunk, legalábbis elmeséljük. A többiről döntsön a szülő!
Gyakorló krónikus betegként, aki kezelhető, ám jelenleg nem gyógyítható kórral küzd, megtanultam némán elnyomni a rezignált sóhajt, mely egy-egy új csodaszernek kikiáltott új kezelés vagy termék bejelentése nyomán tör fel lelkem legmélyéből.
Viszont számos olyan szülő jó barátjaként, akik autisztikus spektrumzavarral élő gyermeket nevelnek, hajlamos vagyok a fegyveremért nyúlni, amikor úgy érzem, a szülők természetes vágyaiból, reményeiből előnyt kovácsoló aranyásók telepszenek az autizmus állítólagos gyógyítását ígérő bizniszre. Ezek a gondolatok jártak a fejemben akkor is, amikor a nemcsak az autizmus, de más pszichológiai eredetű betegségek alternatív kezeléséről is könyvet író Dr. Natasha Campbell-McBride magyarországi könyvbemutató sajtótájékoztatójára igyekeztem.
Dr. Natasha előadása Magyarországon
Az orosz származású, Angliában élő neurológus-idegsebész amerikai típusú, MLM-szeánszokra emlékeztető műlendület nélkül adta elő sallangmentes beszámolóját, melyben jobbára a tényekre hagyatkozott. A bevezetőben volt néhány összeesküvés-elméletes, mondhatni szendisgondolat, különösen, mert járványnak nevezte az autisztikus spektrumzavarral és viselkedészavarral diagnosztizált gyerekek számának ugrásszerű növekedését. Később azonban ezt a Heim Pál Gyermekkórház orvosa, Dr. Büki György helyrerakta, mondván, az angol epidemic szó nem azonos a magyar kifejezéssel, mely főként fertőzéses eredetű betegségekre utal. Itt inkább egy korábban viszonylag ritka probléma gyanúsan gyakorivá válására utalt a doktornő.
Bár szkeptikus vagyok, igyekeztem nem pörögni a jelenlegi helyzetet bemutató adatokon (ld. keretes írásunkat), inkább arra voltam kíváncsi, milyen mérhető eredményei vannak az étrenden alapuló terápiának. Merthogy itt erről van szó.
Durva adatok
Az Egyesült Királyságban jelenleg 10 gyerekből egy tanulási/viselkedési zavarokkal küzd. Tizenöt évvel ezelőtt a nyugati országokban 10 000 gyerekből átlagosan egy gyerek volt autista. A brit Egészségügyi Minisztérium adatai szerint ma 166 gyerekből egy autista. Az amerikai Járványügyi Hivatal szerint 150 gyerek közül egynél diagnosztizálnak autisztikus spektrumzavart. Magyarországon csak becsült adatok állnak rendelkezésünkre, ennek folytán pontatlanok, Dr. Büki György, a Heim Pál Gyermekkórhát orvosa szerint a gyerekek 5-10%-a küzd az autiszikus spektrumzavar tüneteivel.
A diétának nevezett módszer tulajdonképpen nem csak étrendváltást jelent, hanem az egész életmód újragondolását. Dr. Natasha Campbell-McBride könyvében kiemelten foglalkozik a probiotikumok jelentőségével, a jó és a rossz zsír megkülönböztetésével, a vitaminok és ásványi anyagok pótlásával. Részletes listán találunk az ajánlott és a kerülendő élelmiszerekről, illetve néhány receptet, mely kiindulási pontnak éppen elég is.
Meg is kóstolhattuk
A doktornő nem véletlenül kezdett vizsgálódni ezen a területen, saját gyermeke is autista. Ráadásul súlyos esetként diagnosztizálták. Gyakorló neurológusként félretette a karrierjét, és minden idejét arra szánta, hogy rájöjjön, mik a kiváltó okok, illetve hogy ezek hogyan kezelhetők.
Dr. Campbell-McBride arra jutott, hogy minden baj a belekben kezdődik, pontosabban azzal, ha a bélflóránk egyensúlya megbomlik. Ez pedig elég könnyen megtörténik, ha olyan ételeket eszünk, melyek minimum génmódosítottak, sokszor növényvédőszerektől mocskosak, vagy csak szimpla tápérték nélküli junk foodot tolunk magunkba túl gyakran. Azt, hogy amit ma eszik a világ elvileg szerencsésebb országaiban élő ember, jobbára egy rakat méreg, nehéz megkérőjelezni. Ő inkább azt vizsgálta, gyermekeinkre ez milyen hatással lehet – szerinte drámaian súlyossal.
Dr. Büki György neurológus
Magyar valóság
Dr. Büki György a Heim Pál Gyermekkórház orvosa, aki kendőzetlenül adta elő a magyar valóságot: korábban ő is csak igazolásokat állított ki az autisztikus spektrumzavarral küzdő gyermekekről, megoldást, hatékony kezelést nem tudott javasolni. Szerencsére nem derogált neki meghallgatni a szülők javaslatait, tapasztalatait, úgyhogy azóta – részben ezek hatására – csapatmunkát javasol az ilyen esetek hatékony kezelésére.
A részletekbe szerencsére nem ment bele, arra ott a könyv, viszont a mikrofon a magyar példa kezébe kerül. Fájóan tárgyszerű beszámoló következik, bár nyilván nem csak én értékelem Dr. Szántó Linda példás szenvtelenségét – pontosan arra voltunk kíváncsiak, hogyan működhet élőben a sztori.
Ne adj neki tejfehérjét!
A történet szinte klasszikus: először arra figyelnek fel a szülők, hogy a gyerek nem nézelődik, nem próbál kommunikálni, majd jön a súlyos autizmus rémálom: a gyerek a fejét veri a falba. Az ilyet nehéz kezelni. A szülő minden tanácsot megfogad, nyilván semmi sem segít, az orvos is széttárja a karját, majd valaki felveti: ne adj neki tejfehérjét! Nyolc nappal később a gyerek nem verte a fejét sehova sem. Ilyenkor nyilván felmerül az ésszel élő anya fejében, hogy talán az étrend változtatásával más ereményeket is elérhet.
Szántó Linda azt mondja, a pár évvel későbbi kontrollvizsgálaton kizárták az autizmust, bár viselkedészavarok még tapasztalhatók. Csakúgy, mint a könyv szerzője esetében, akinek jelenleg 12 éves a gyermeke. Ez viszont már olyan szintű GMH, hogy az gyanús, így muszáj volt megkérdeznünk egyik kedvenc bloggerünket, az Autizmussal élni szerzőjét, hogy mit gondol.
Számtalan olyan történet van, ahol az étrendváltás bevált
„Az én véleményem, hogy mivel mindenkinél más okozza az autizmust, talán egyrészt ezért is olyan nehéz megtalálni azt a bizonyos kapcsolót. Másrészt viszont pont ezért lehet, hogy van, akinél az étrend javítása vagy teljes megváltoztatása kiutat jelenthet az autizmusból. Ezek nem csodaszámba menő dolgok, hanem tudtommal igazolt, megtörtént esetek. Az interneten számtalan olyan történetet, videót találni, ahol méregtelenítéssel és étrendváltással kezeltek sikeresen autista gyerekeket, csak sajnos kishazánkba még ezek nem nagyon jutottak el. Az utóbbi években valóban megsokszorozódott az autizmussal diagnosztizált gyermekek száma, ami talán összefüggésbe hozható az étkezés ‘elkorcsosulásával’ (bocsánat a kifejezésért, de az, amit manapság megeszünk, a sok állományjavított termék nehezen nevezhető ételnek).”
Dr. Szántó Linda azzal fokozta a hangulatot, hogy elmesélte, a gyerek végre megfogja a kezét, és érdekli, mi van a családdal, például ráköszön a testvérére, amelynek a jelentőségét csak olyan szülők érezhetik, akiknél szintén autista családtag él. Ahogy azt a mondatot is, hogy „velünk akar lenni, nem csak a saját rituáléi foglalják le.”
Felmerül persze a kérdés, hogy egy olyan embert, aki a szokásainak él, hogyan lehet rávenni életmódváltásra. Az Autizmussal élni blog szerzője egyedi megoldással állt elő:
„Vannak eszközök, melyekkel lehet segíteni az auti gyermeket, mi is egy ilyen eszközt fogunk nemsokára bevezetni, ennek a neve a ‘dolgozom és kapok’ kártya, amit nem csak olyan szituációkra lehet használni, hogy megtegyen valamit a gyermek, hanem nálunk is például étkezésre lesz használva. Ha megteszi azt a bizonyos dolgot, amit kérünk tőle cserébe, azért kap egy zsetont, és ha összegyűjt mondjuk 3 vagy 5 zsetont, akkor megkapja a meglepit, amit előtte megbeszéltünk, hogy mit szeretne kapni az adott feladatért. Hogy lefordítsam, én szeretném, hogy majd egyszer egy nap háromféle ételt is egyen, mást reggelire, mást ebédre és mást vacsorára. Ha ezt megteszi, akkor megkapja a 3 zsetont, és mondjuk cserébe kap érte egyvalamit amit ő választ, matrica stb. Az autik jól motiválhatók ilyesmikkel, sőt szerintem csak így lehet őket motiválni. De ehhez szükséges a PECS kártya ismerete, amivel egyébként maga a kommunikáció is elsajátítható egy olyan gyermeknek, aki mondjuk egyáltalán nem tud beszélni. Hosszú és kemény meló, de érdemes vele ‘vesződni’, erre is rengeteg videó van a neten. És ugyanígy a napirendi kártyának is azért van értelme, mert látja a napját felépítve, és ez biztonságot ad neki. Az is egy hasznos segédeszköz.”
Reménytkeltő történetek, mi viszont meghagyjuk a szülőknek a döntést. Aki autisztikus spektrumzavarral küzdő gyermekkel él, pontosan tudja, hogy minden eset egyedi.
Forrás: Dívány
2011. június 1., szerda 13:57 – bjuli
A Reneszánsz Kiadó gondozásában megjelent Dr. Natasha Campbell-McBride könyvének magyar fordítása a GAP-szindróma – Az emésztés és a pszichológia kapcsolata címen.
A könyv megrendelhető a kiadónál, vagy online megvásárolható a nagyobb könyvesboltokban.
„Dr. Natasha Campbell-McBride neurológus, második szakdiplomáját táplálkozástudományból szerezte Angliában. Kisfiáról 3 éves korában állapították meg, hogy autista. Mivel az akkori hagyományos orvostudomány nem látott reményt fia állapotának javítására, nem adta fel, hanem saját maga kezdte el kutatni a különböző gyógyítási módszereket. Miután kisfiát kigyógyította az autizmusból, visszatért az orvosi pályára és 1998-ban megalapította, az azóta világhírűvé vált Cambridge Táplálkozástudományi Klinikát. Táplálkozási alapokra helyezte a gyógyítást és speciális táplálkozási programjával jelentős eredményeket ér el a viselkedés és tanulási zavarokkal, illetve emésztési és immunrendszeri problémákkal küzdő gyerekek és felnőttek állapotának javításában.
Saját kutatásai eredményeire épített meggyőződése, hogy a tanulási zavarok közvetlen és kimutatható kapcsolatban állnak az emésztőrendszer állapotával és az elfogyasztott ételek és italok összetételével. Több éves klinikai és személyes tapasztalatait 2004-ben foglalta össze közérthető kézikönyv formában, ami azóta Nagy-Britanniában 12 kiadást élt meg és 6 más nyelv után most végre magyarul is megjelent.
Első pillantásra egyáltalán nem gondoltam, hogy ez a könyv nekem is szól. Sem engem, sem családtagjaimat nem érintették a címlapon olvasható állapotok. Aztán Leányvári Enikő (a könyv első felének fordítója) javaslatára elkezdtem olvasni és rádöbbentem, hogy a téma sokkal közelebbről érint és sokkal érdekesebb, mint gondoltam. Ez a könyv biztosan a legjobb, amit valaha egészségről és táplálkozásról olvastam.
Kár, hogy a szerző kissé megtévesztő címet adott az írásának, mert ez a könyv mindazoknak szól, akik törődnek az egészségükkel és próbálják megóvni azt. Válaszokat ad azoknak is, akik a nyugati világ étrendjén élve sokszor akaratukon kívül is mérgező anyagok káros hatásainak vannak kitéve.
A szerző rendkívül jól elmagyarázza, hogyan működik az emésztőrendszer és hogyan tesszük tönkre azt a különböző ételekkel és életmódunkkal. Mindez hogyan öröklődhet tovább a következő generációkra. Ismerteti azt is, hogy a különböző betegségek és állapotok hogyan és miért alakulnak ki és elmagyarázza, hogyan gyógyíthatjuk meg az emésztőrendszerünket és hogyan javíthatjuk természetes módon az immunrendszerünket és általános egészségi állapotunkat.
Ezt a könyvet MINDENKINEK el kell olvasnia, aki szem előtt tartja és meg akarja őrizni egészségét. Fontos olvasnivaló minden szülő számára, gyermeke egészségi állapotától függetlenül, különös tekintettel arra, hogy a mai világunk milyen elképesztően egészségtelen étrendet követ.”
