GAPS™ Diéta

Mennyire kezelhetők a pszichés betegségek étrenddel?

| 1 Comment

Az autizmushoz, a hiperaktivitáshoz, a diszlexiához, a diszpraxiához, a figyelemzavarhoz vagy a depresszióhoz gyakran emésztési rendellenességek is társulnak. A nem megfelelő bélflóra és a béltraktus rendbe tételével a betegségek tünetei enyhíthetők, akár gyógyíthatók is – állítja egy brit neurológus, táplálkozáskutató.

 “Járványszerűen terjednek egyes pszichés betegségek a világban. Nagy-Britanniában ma már minden tizedik gyerek tanulási zavarral küzd. Az elmúlt húsz évben negyvenszeresére nőtt az autizmus spektrumzavarral diagnosztizáltak száma, ma már minden 60-70 gyerek közül egy autista. Minden iskolai osztályban akad 1-3 hiperaktív gyerek, és a kór némelyüknél figyelemzavarral is párosul. A gyerekek 10 százaléka diszlexiás, 10-20 százaléka ekcémás, ötöde allergiás, 8-ból egy gyerek pedig asztmás. És ezek a betegségek jellemzően nem önmagukban jelentkeznek, az érintett gyerekek általában többet is felmutatnak e kórképek közül” – adott helyzetképet egy május végén tartott előadáson dr. Natasha Campbell-McBride brit neurológus és táplálkozáskutató, aki az emésztés és a pszichés betegségek kapcsolatáról írt, GAP-szindróma címen megjelent könyvének magyar bemutatójára érkezett Budapestre.

A szakember tapasztalata szerint a felsorolt zavarokkal küzdő gyerekekben közös, hogy emésztési rendellenességektől – puffadástól, hasmenéstől, székrekedéstől, bélgörcstől, refluxtól, hányástól – is szenvednek. Ezeket a tüneteket a legtöbb neurológus, pszichiáter a gyerek furcsa étkezési szokásaival magyarázza, hiszen például egy autistára jellemző a válogatósság, az egyoldalú táplálkozás. Az emésztési rendellenességekkel a kezelőorvos, fejlesztőpedagógus rendszerint nem foglalkozik, pedig Campbell-McBride szerint a két terület szorosan összefügg: a pszichés státuszt nagyban befolyásolja az emésztőrendszer állapota. A tünetegyüttes elnevezésére egy új kifejezést javasol: GAP-szindróma, azaz Emésztés és Pszichológia Szindróma (Gut and Psychology Syndrome)

A vastagbél belső felszínét baktériumréteg borítja: vastag, gyepszerű réteg a bélhámon, ami természetes védelmet nyújt a kórokozók, a méreganyagok, az emészthetetlen ételek, adalékanyagok és a paraziták ellen. “Ahogy a talaj is elkopik, ha nem védi gyepréteg, úgy sérül a bélfal is, ha nem védik a velünk született baktériumok. Ha a bélflóra nem jól működik, sérülékeny és rosszul táplált lesz a bélfal, gyengül az emésztő- és tápanyagfelszívó képessége” – mondja a brit orvos.

Az emésztőrendszer ráadásul összefügg az immunrendszerrel is: a béltraktus jótékony baktériumai az immunrendszer bölcsőjét képezik. Ha a bélflóra sérül, az az egész immunrendszer egyensúlyát megzavarhatja, azaz gyengül a természetes védekezőképesség.

“A GAP-szindrómában szenvedőknél a bélflóra jótékony baktériumai teljesen hiányoznak, vagy számuk vészesen alacsony, így a betegek emésztőrendszerében patogén mikrobiális flóra uralkodik el, amely folyamatosan tengernyi méreganyagot termel és juttat el a belekből az agyba” – állítja Campbell-McBride.

McBride szerint a megfelelő étrenddel a GAP-szindrómások tünetei enyhülhetnek, akár ki is gyógyulhatnak betegségükből. “A GAPS-betegek szüleinek és gondozóinak azonban előre szólok, hogy készüljenek fel egy legalább két éves kemény munkára. Néhány GAPS-betegnél ez még tovább is eltarthat. A kezelés célja a beteg méregtelenítése: meg kell szabadítani az agyát a toxikus ködtől, hogy az megfelelően fejlődhessen és működhessen” – olvasható a könyvben…

Forrás: origo
Szekér Szimonetta|2011. 06. 09., 10:12

One Comment

  1. Úgy gondolom, érdemes volna ezt a kezelési módot szélesebb körben megismertetni az emberekkel. Tévedés azt hinni, hogy ez csak a komoly pszichés zavarokkal küzdőknek hasznára váló terápia. Az életünk részének kellene lennie.
    Nagyanyáink és dédanyáink így főztek, és nekünk is érdemes visszanyúlnunk a jó hagyományokhoz.

Vélemény, hozzászólás?